GONDOLKODOK

Bevezető

Évekkel ezelőtt Csíkszeredában kiadtam-szerkesztettem egy lapot, VALÓSÁG volt a neve, Székelyföldön örvendett leginkább olvasottságnak. Fejléce fölé helyeztem el még akkor ezt a szöveget : „A valóságot nem elég megismerni. A valóságot megérteni kell !” Azt reméltem (nem egyszer hivatkoztam erre) hogy „gondolkodók” lapja lesz. Persze, egy kéthetente, majd havonta megjelenő társadalmi-szociális szemlében csak „áttételesen” számíthattam az „elmélkedés” híveinek termékeny jelenlétére, közremüködésére. Ebben a világban, ahol az egzakt tudományok napjában pontos magyarázatokkal altatják el (mondhatni így is : letaglózzák) a képzeletet, ahol a legkelendőbb „tudományos megismerés” a pénzszerzés, a meggazdagodás titkainak faggatásában merül ki, még ezoterikus „környezetben” is, ott kevés a remény a gondolkodó ember túlszaporodására. Most elismétlem: a megismerésen túl ott van (ott kell lennie!) a ...megértés. Ezt pedig megelőzi a gondolkodás. Világunk megszámlálhatatlan ősszetevőjét éppen a rejtélyek, titkok kötik össze, a kérdések. A megoldatlanok. Napibolyongásainkban, félmagyarázatok égtájain, a megértés reményében keressük az úticél bizonyosságát, a helyes irányt legalább. A megismerés ösvényein titkokra, rejtélyekre, megválaszolatlak kérdésekre lelünk. Jelenvalóságunk anyagi világának sorsdiszletein túl az örökkkévalóság kulisszaéletébe kivánkozunk, a kevesebbek, oda, ahol megmagyarázható az állandó szerep, a folyamatos előadás, a mindenségben betöltött szereposztás. A valóságot megérteni kell! Ismétlem. Megérteni az összefüggéseket! Gondolkodom, tehát lennem kell! Mulandóságom még megoldatlan kérdéseitől és örökkévalóságom még be nem bizonyított tényeitől függetlenül. A világ titoktalan annak, aki gondolkodik. És megérti a lét örökkévaló összefüggéseit. Talán kevésbé helyénvaló, már itt, a bevezetőben felelőtlen játékba kezdeni a fogalmakkal. Lényegében nem játszani szeretnék. Hanem megosztani azt, a lehető legkomolyabb szándékkal, amire rátaláltam. Rejtélyek, titkok, kérdések útvesztőiben. Magyarázatokra. Értéktelen minden megfejtés, minden válasz, minden magyarázat, ha csak egymagam kérdéseit követi. Akkor van értéke a gondolkodásnak, ha sokak kérdéseire hoz, örök ajándékba, választ, magyarázatot, megfejtést. Értéktelen marad a titoktalan világ, ha nem tud mindannyiunké. Az tartson velem ezen a honlapon, akinek vannak kérdései, aki hisz a válaszokban. Meglehet, kérdéssel találkozik, és választ kell keressen. Elvégre, nem egyedül járom az utakat. Hanem együtt, a gondolkodókkal!

                                            Murgu Pál Antal

Az első találkozást megelőzően némi tisztáznivaló, magáról a gondolkodásról:

A gondolkodás fogalma



A gondolkodás a megismerőtevékenység legmagasabb foka. Gondolkodásunk segítségével vagyunk képesek a problémák megoldásához vezető út megtalálására, szabályok megfogalmazására, alkalmazására, következtetések levonására és véleményünk megindokolására.



A gondolkodást a kognitív pszichológia, a következőként határozza meg:



„A kognitív pszichológusok számára az emberi gondolkodás az információt kialakító folyamat az ítélet, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódik. Ez az információ feldolgozásával, megértésével és kommunikációjával kapcsolatos mentális tevékenység a képzetre és a fogalomra támaszkodik. A képzetek és fogalmak tárgyak és események reprezentációi, helyettesítő jelölői.”




A gondolkodás szimbolikus tevékenység. A szimbólum jelentése jel, jelkép, tehát a valami nem jelenlévőnek (lehet tárgy, esemény) a helyettesítése, belső megjelenítése (reprezentációja).



A gondolkodás és a nyelv kapcsolata



A emberi gondolkodásban a nyelvnek óriási jelentősege van. Descartes francia filozófus a gondolkodást az emberi lélek lényegi funkciójának tartja, amely a nyelv használatában nyilvánul meg. A kognitív pszichológia is a nyelv vizsgálatával próbál közelebb jutni az emberi gondolkodás megismeréséhez. Noam Chomsky szerint pedig, a nyelv tanulmányozásán keresztül eljuthatunk az emberi természet megértéséhez is, amit az ember lényegének neveznek, és ami kizárólag az ember sajátja.



Valóban a gondolkodás és a nyelv használata szorosan kapcsolódik egymáshoz. A nyelv alapegysége a szó, a gondolkodás alapegysége a fogalom. A fogalmi gondolkodás alapfeltétele a nyelvhasználat. A fogalom a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk. Például a madár fogalma magába foglalja a következő tulajdonságokat: repül, szárnya van, tollas stb.



Nemcsak tárgyakra, hanem cselekvésre (pl. evés, futás stb.), állapotra (pl. fiatalság, gyerekkor stb.) és elvont dolgokra (pl. igazság, erkölcs stb.) vonatkozó fogalmaink is vannak.



A fogalomhoz tartozó tulajdonságok két csoportját különböztetjük meg: a prototípust, amely a fogalom legjobb példáinak leírását tartalmazza és a fogalom magját, ami a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságokból áll.1 Például a madár fogalom prototípusához tartoznak a következő tulajdonságok, csiripelés, repülés, ami a legtöbb madárra igaz, de a struccra például már nem igaz, hogy repül.



A tárgyak fogalomhoz rendelését kategorizációnak nevezzük.

A fogalmak segítségével a világot kezelhető egységekre bontjuk fel. A fogalmak másik fontos funkciója, hogy lehetővé teszik a közvetlenül nem észlelt információk előrejelzését. Például a madár fogalmánál maradva, ha meglátok egy fekete rigót, aki az avarban kutat tápláléka után azáltal, hogy hozzárendelem a madár fogalmához, feltételezem, hogy repül, zúzó gyomra van, csicsereg, vagyis olyan tulajdonságokkal is felruházom, amit közvetlenül nem észlelek.





A következtetés, mint a logikai gondolkodás formája



„A következtetés az a gondolkodási mód, ahogy logikus eredményre jutunk.”



A következtetésnek két formáját különböztetjük meg: a deduktív és az induktív következtetést, amely gondolkodás módunkat meghatározza.



A deduktív gondolkodás



A deduktív következtetés során az általános tételből az következtetünk az egyedire. Nézzük hogyan működik a következtetésnek ez a formája, amikor szillogizmusokat oldunk meg. A szillogizmus a klasszikus arisztotelészi logika alapformája, amely két olyan állítást (premisszát, előzményt) tartalmaz, amelyekből egyértelmű következtetést (konklúziót) lehet levonni, tehát a megoldása deduktív következtetésen alapszik.



Nézzünk egy konkrét példát a szillogizmusra!



Minden veréb tollas



Minden tollas állat madár



Tehát: minden veréb állat




A következtetések azonban a premisszákban gyakran csak formailag helyesek, tartalmilag viszont nem mindig helytállóak. A következő szillogizmus ezt példázza:



Minden madár repül



Minden denevér repül



Tehát: minden denevér madár





A pszichológusokat elsősorban az érdekli miért követünk el jellegzetes hibákat, az ilyen jellegű következtetéseknél.

Woodworth és Sells szerint a hiba egyik oka az atmoszféra hatás, vagyis a premissszák formája sajátos hangulatot, atmoszférát kelt, melynek hatására hajlamosak vagyunk elfogadni a hibás konklúziót. Az atmoszférahatásnak két fő törvényszerűsége van:
Ha legalább az egyik premissza részleges, akkor a lehetséges konklúziók közül inkább a részlegeset fogadjuk el.
Ha legalább az egyik premissza tagadó akkor hajlamosabbak vagyunk a tagadó konklúzió elfogadására.

Az atmoszférahatás tehát arra ad választ, hogy milyen formai torzítások jellemzik következtetéseinket.


Az induktív gondolkodás

Induktív következtetés esetén az egyes eredményekből, adatokból következtetünk az általános törvényszerűségekre. Például a fogalomalkotás is az induktív következtetés példája. A matematikai feladatok megoldásánál is gyakran alkalmazzuk a logikai következtetésnek ezt a formáját. Például amikor számsorozatoknál ki kell következtetni azt az általános szabályt amely szerint az felépül.

A problémamegoldó gondolkodás

Mielőtt tovább olvasná a leckét, idézzen fel olyan problémákat, problémahelyzeteket, amelyeket sikeresen megoldott és amelyek megoldása nem sikerült. Milyen különbségek voltak a sikeresen megoldott és azok között a problémák között, amelyeket nem sikerült megoldani? Hogyan oldja meg a problémákat, milyen lépeseket tesz a megoldás érdekében? Ezek azok a kérdések többek között, amelyeket a pszichológiai is vizsgál.

A legtöbb szakirodalom a problémát úgy határozza meg, mint a célhoz vezető ismeretlen utat. Az út megtalálása a problémamegoldás. Természetesen nem ilyen egyszerű, hiszen igaz ritkábban, de az is előfordul, hogy az utat már ismerjük, de nem ismerjük a célt. Például tudjuk, hogy mindenképpen tovább szeretnénk tanulni, de nem tudjuk, mit tanuljunk vagy tudjuk, hogy mit szeretnénk tanulni, de nem tudjuk, melyik intézményt válasszuk.

Megkülönböztethetünk jól definiált problémát, amikor a megoldáshoz szükséges minden adat, tényező és cél pontosan meghatározott és rosszul definiálta problémát, amelyben sok a bizonytalan tényező, amit csak becsülni tudunk bizonyos valószínűséggel. A mindennapi élethelyzetek között gyakran találkozunk rosszul definiált problémahelyzetekkel, amikor sok tényező ismeretlen, és csak feltételezésre támaszkodunk. Például a munkahelyválasztás is egy rosszul definiált problémahelyzet.

Vannak un. belátásos problémák, amelyek megoldása hirtelen ötleteken alapszik.

A célhoz vezető út megtétele tulajdonképpen a problémamegoldás folyamata. Hogyan tesszük meg ezt az utat? Milyen szakaszokra, lépésekre bontjuk? Ön hogyan fog egy probléma megoldásához? Milyen lépésekre tudja bontani a problémamegoldásához vezető utat? A probléma jellege hogyan befolyásolja a megoldás folyamatát? A következőkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A problémamegoldást vizsgáló kutatók a problémamegoldó gondolkodási folyamat alábbi szakaszait különítik el:
A feladat megértése. Ez gyakran a probléma újrafogalmazását jelenti.
Tervkészítés, megoldási javaslat kidolgozása. Ebben a szakaszban a megoldási lehetőségek szűkítése, azok alkalmasságának mérlegelése, a lépések sorrendjének kidolgozása zajlik.
Kivitelezés, tulajdonképpeni megoldás.
Az eredmény felül vizsgálása, ellenőrzése. Sikertelen próbálkozás esetén a személy újrakezdi a problémamegoldást az első szakasztól.
A fenti szakaszok az egyes alcélok elérése során éppúgy megjelennek, mint a probléma egészét illetően.

A problémamegoldó gondolkodást befolyásoló tényezők

A problémamegoldást számos tényező befolyásolja. Vannak olyan tényezők, amelyek segítik, míg mások pedig gátolják a gondolkodást. Nézzünk néhány ilyen tényezőt!
Megoldási sémák: a megoldási sémák segíthetik, hiszen segítségükkel gyorsabban eljuthatunk a megoldáshoz, de ugyanakkor gátolhatják, és merevvé tehetik gondolkodást.
Beállítódás: készenléti állapot egy meghatározott reagálási formára vagy a problémamegoldásban elképzelt cél, vagy megoldási mód felé való irányvétel. Tehát a beállítódás magába foglal egy rutinszerű cselekvést, amely szintén gátolhatja gondolkodásunkat. Például biztosan mindenki találkozott már azzal a feladattal, hogy hogyan lehet hat gyufaszálból négy egyenlő szárú háromszöget építeni. A feladat megoldását gyakran az a beállítódásunk gátolja, hogy két dimenzióban gondolkodunk, míg ha felhívják a figyelmünket a térben való gondolkodásra könnyedén megoldjuk a feladatot.
Funkcionális rögződés: akadályozza a tárgyak szokásos felhasználási lehetőségétől való eltérő új felhasználási lehetőség észrevevését, ami adott esetben a problémamegoldásához vezetne. Például, ha van egy gombostűm, egy doboz gyufám és egy gyertyám, akkor hogyan tudom az égő gyertyát a falra helyezni? Ezt a feladatot csak akkor tudom megoldani, ha rájövök hogy a gyufásdoboz, nem csak a gyufa tárolására alkalmas, hanem a falhoz rögzítve képes a gyertyát is megtartani.

A gondolkodás műveletei

A gondolkodás összetett folyamat, amely különböző gondolkodási műveletekre épül. A gondolkodás folyamatában a műveleteket a gondolkodás mikrostruktúrájának nevezik, mivel a gondolkodás legkisebb elemeiről van szó:
Analízis: elemzés, részekre bontás.
Szintézis: a részek egységes egésszé történő összefoglalása.
Absztrakció: elvonatkoztatás.
Generalizáció: általánosítás.
Konkretizálás: kézzelfoghatóvá tétel.
Analógia: a hasonlóságok kiemelése, megállapítása.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat